"Csak nem azt kívánod, hogy elolvashasd a naplómat?"
San Diego Comic Con

✧⌛✧⌛
Csodálatos, milyen másnak tűnik a világ, ha te vagy a felelőse. Nem az egész világra értem, természetesen; csak a lámpáson belülire. Most pedig a kritizálás helyett - amit nagyon sokszor csináltam - felelősségteljesnek kell lennem. Az első döntésem az lesz, hogy visszatérek eredeti árnyék alakomba, mert szeretném az életemet kívül-belül átalakítani.

✧⌛✧⌛✧⌛⌛
Még nagyon sokat kell tanulnom, hogyan is váljak dzsinné; és ez részben annak is köszönhető, hogy amikor "árnyék" Gigi voltam, nem igazán figyeltem a tanácsaira. Azt hiszem az önzőségem elvakított mindennel szemben, amit én nem akartam. Szóval most nagyon sok mindent kell bepótolnom. Szerencsére van egy kézikönyvem és rengeteg időm, mivel egy 5000 fejezetes irományról van szó. Legalább érdekes… vagyis egy része. A jogi és figyelmeztető részek tele vannak apró betűvel, amitől minden szörny elkábul és elalszik (bár az utóbbira nekem nincs szükségem). Ma megtanultam, bár már tudnom kellett volna, hogy annyi kívánságot teljesíthet egy dzsinn, ahány éve szolgálja a lámpást. Először csak három engedélyezett. Remélem a következő meglelőm nem lesz letörve. Hmmmm… talán azt kellene mondanom, "Csak három kívánságod van, dönts bölcsen." A következő fejezet tele lesz olyan dolgokkal, amit egy dzsinnek szabad és nem szabad mondania, úgyhogy majd kiderül. Remélem nem lesz csupa apró betű.

✧⌛⌛
Van egy óra és egy naptár mélyen, lent a raktárban, a kastély alatt. Ez a lámpás egyetlen része, ahol mérhetik az idő múlását. Sokszor jártam lent, még árnyékként, hogy figyeljem, mennyi ideig van távol Gigi. Először még érdekes volt, de idővel az érdekesség bosszúsággá alakult, amiért én csak figyeltem az órák, napok múlását, míg Gigi felfedezi a világot. Egyszer, mikor kint volt, az órát és a naptárat is elpusztítottam dühömben. Nem hiszem el, hogy ennyire… kicsinyes voltam. Valamiért azt gondoltam, Gigi rosszul érzi majd magát, hogy nem visz ki engem is, de amikor visszatért és lementünk a raktárba, hogy megnézze mit tettem, az óra és a naptár ugyanott volt érintetlen állapotban. Hülyének éreztem magam, és csak rosszabb lett. Gigi mesélte, hogy az óra az ő szobájában volt, de levitte, mert egyedül érezte magát, csak az idő múlását figyelve. Említette, hogy mindkét tárgy a lámpa része, elmozdítani el lehet őket, de elpusztítani nem. Azt hiszem ekkor futott át az agyamon a gondolat, hogy én is a lámpás része vagyok, és talán egy nap Gigi engem is elzár majd. Ekkor kezdem el azon gondolkozni, hogy eltávolítom őt a színről, átveszem a hatalmat a lámpás, majd a világ felett. Természetesen Gigi sosem tett volna velem ilyet, de azt hiszem, ez megmutatja mire képes egy árnyék…

✧⌑⌛
Az 1753-ik fejezetnél tartok. Ennek az lehetne a címe, hogy „Amikor a kívánság elfajul”, mert találtam egy történetet egy veszedelmes kívánságról. A mese címe „A Hercegnő és a Parancsnok” volt. Egy vámpírkirálynőről szól, aki arra használta az utolsó kívánságát, hogy megbüntesse legkisebb lányát, aki beleszeretett az őrség főparancsnokába, egy közemberbe. A királynő ezt nem tűrte és megtiltotta nekik, hogy együtt legyenek. A hercegnő elmondta édesanyjának, hogy a parancsnok az igaz szerelme, de ez a királynőt nem hatotta meg. Nemcsak hogy leváltotta a parancsnokot a posztjáról, de örök időkre száműzte a királyságból. Így a hercegnő beleegyezett, hogy elhagyja élete szerelmét, de persze ez nem tartott sokáig. Megtalálta a parancsnokot és a trónterembe vitte.

A királynő haragja egyre csak nőtt, és hívatta dzsinnét; aki a legidősebb és leghatalmasabb dzsinn volt mindközül, több mint ezer éve szolgálta a királynőt.

„99 kívánságot teljesítettem királyném, és csak egy maradt hátra.” mondta a dzsinn.

„Ide hallgass, lámpás szolgája. Mióta a lányom és az a parancsnok fittyet hánynak a természet törvényére és a társadalmi szakadékra a királyi vér és az egyszerű emberek között, az egyetlen kívánságom, hogy örökké külön legyenek és szolgáljanak!”

„De királyném…” monda a dzsinn.

„Te is ellenem szegülsz?”- dühöngte.

„Óhajod parancs” válaszolta a dzsinn.

A dzsinn összecsapta a kezét és volt ott füst, villámlás, fülsüketítő ajtócsapódás. Amikor a füst elszállt, a hercegnő és a parancsnok már nem volt ott, csak két lámpás… egy karnyújtásnyira egymástól.

„Örökké szolgálnak – örökké külön.” mondta a dzsinn, majd mind ő, mind a lámpás eltűnt.

A történet hátralévő részében a királynőt felemészti a bűntudat, lemond a trónról és egész életében a lánya lámpása után kutat. Két lábjegyzet is tartozik a meséhez.

Az első szerint:
Mivel elég idős és erős volt a dzsinn 100 kívánság teljesítéséhez, az utolsó lámpássá változtatta a hercegnőt és a parancsnokot, mert a királynő kívánsága sosem fogalmazta meg, kit kellene szolgálniuk és kitől kellene távol lenniük. Így a hercegnő és a parancsnok örökké egymást szolgálták szerelmükkel, jó messze, külön a királynétól.

A második jegyzet:
Mivel mindketten dzsinné változtak, a királynő hiába keresi a lámpást, nem találhatja meg. A lámpás talál meg téged.

Július 7.
Ma megtalálták a lámpásomat és végre először megidéztek! Azt hittem, kész leszek, ha megtörténik, de teljes meglepetésként ért. Valójában törölközőbe csavartam a hajam és készültem feltenni egy arcpakolást, amikor végigsöpört egy hang a lámpáson, „Szólítalak téged!” Megjegyzés magamnak: megkeresni a beállításokat és a „Világon” hanglejtés helyett beállítani valami kevésbé baljóslatút. Felöltöttem a „játék arcomat”, nagy lélegzetet vettem és reméltem, hogy a meglelő nem veszi észre, mennyire ideges vagyok. Bár nem kellett volna aggódnom, mert amikor azt mondtam, „Üdvözlégy meglelőm, mi lenne a kívánságod?”, a szörny majdnem elájult. Ő egy vámpír… féleség… és a ruháiból ítélve látott már jobb napokat is. Este nem kívánt semmit, szóval még várnom kell, hogy teljesíthessem a kívánságaimat. Már sokkal inkább izgatott vagyok, mint ideges.

Július 8.
"Szólítalak téged!" Azt hittem, ezt már elintéztem, de most a hang olyan, mint egy zombi gügyögésé, inkább irritáló, mint baljóslatú. De ami még fontosabb, végre volt alkalmam beszélni a szörnnyel, aki jelenleg birtokolja a lámpást. A neve Kieran Valentine, és ő is olyan, mint én, inkább a jövőre koncentrál, minthogy a múlt árnyékában éljen. Órákon át beszélgettünk, és azt hiszem végre találtam egy barátot. Jó érzés volt anélkül beszélni a múltbéli tetteinkről, hogy elítélnének. Szerintem, ha előre nézünk, mindketten elérhetjük, amiben sikeresek akarunk lenni. Egyébként még mindig nem kívánt semmit… de engem egyáltalán nem zavar.

Július 10.
"Szólítalak téged!" Na, szuper, most úgy hasít át a hang a sivatagon, mint egy operaénekes. Még mindig nem jó. Talán nem tanultam meg mindent Gigi-től, de amire nagyon odafigyeltem, hogy hogyan működnek a kívánságok. Amikor teljesítek egy kívánságot, felszabadul egy erő, ami a valóság szövetét átalakítja annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozza ki belőle. Ez olyan erő, melynek a lehető legpontosabban kell fogalmazni, különben félreértelmezi a vágyad, és az eredmény nem az lesz, amire valójában számítanak. Sajnos nem adhatok semmilyen tippet vagy tanácsot ahhoz, hogy mit kívánjanak. Nem mintha nem akarnék, de egyszerűen nem vagyok rá képes. Gigi egyszer megpróbálta megmondani egy szörnynek hogyan fogalmazza meg a kívánságát, ám a szája abban a pillanatban becsukódott és nem tudott beszélni, míg el nem hangzott a kívánság. Így, sajnos tudtam, hogy Kieran első kívánsága nem úgy fog elsülni, ahogy azt vártuk. De legalább maradt egy 'mentő kívánsága'…

Július 12.
Nagyon rosszul érzem magam Kieran miatt. Már kettő kívánságát elhasználta a háromból, és semmi haszna nem volt. Próbáltam elmondani, mennyire sajnálom, de meg sem hallgatott. Azt mondta, hogy minden az ő hibája és nekem nem is kellene rosszul éreznem magam. Remélem, rendesen átgondolja az utolsó kívánságát.

Augusztus 1.
"Szólítalak téged!" Na, végre, ez a verzió tetszik. Olyan, mintha egy régi barát látogatna meg és kopogna be az ajtón. Megtartom. Kieran ma elhasználta az utolsó kívánságát. Azt kívánta, hogy maradjunk örökké barátok. Szerintem ez nagyon önzetlen dolog volt tőle. Nem tudtam, hogy fog elsülni, egészen addig, míg nem tartottam a saját iCoffin-omat a kezemben, benne Kieran számával. A legjobb dolog, hogy az egész lámpáson belül tökéletes a térerő. Az, miként van egy barátom, akivel a lámpáson belül is tudok kommunikálni, jobb mint bármi, amit valaha kívánhatnék.

Forrás: Tomi fordítása / monsterhighfansite © 2016