"Ez a napló nem neked szánt olvasnivaló!"
Basic / Alap

Szeptember 13. napja
Ma az igazgatónő körbevezetett az iskolában. Ő győzte meg a szüleimet arról, hogy a Monster Highba járhassak. Hosszú évek óta a családom barátja, és én kicsi jeti koromtól kezdve ismerem. Hatalmas a szíve, tele bátorsággal és becsülettel, de azt hiszem, ezzel sok szörny tisztában van. Egész héten Vércsével leszek, szóval nem kell minden nap megtennem a nagy hegyi utakat.

Szeptember 17. napja
Sok időt töltök a szörnynyelv elsajátításával, amit mi a hegyen csak "lentinek" hívunk. Úgy látszik, rengeteg szóval kell kifejezni, mire is van szükségünk. Számomra különböző nyelveken írni és olvasni sokkal egyszerűbb, mint beszélni, mivel nehezemre esik megtalálnom azokat a kifejezéseket, amiket használni akarok a más szörnyekkel való beszélgetés közben. Jobb csendben maradni, mint tévesen kifejezni magad, mások attól csak kinevetnek.

Szeptember 24. napja
Valami olyasmit akarok ma csinálni, amire nincsenek yeti szavak. A legközelebbi szó ami azt jelenti, hogy "menekülj a búvóhelyre, amikor kemény szelek fújnak", azt hiszem a "lentieknél" a "kilépés". Zavarba ejt, ha ezt a cselekvést kell leírnom, mivel én nem futok el semmilyen szél elől, legyen az kemény vagy sem. Úgy érzem, bármihez érek hozzá, fájdalmas érzések lavináját zúdítom a nyakamba. Ma megemlítettem Draculaurának, hogy a sminkje az egyik oldalon olyan "erősre" sikerült, akár egy hánykódó hókupac. Én csak meg akartam menteni a kínos szituációktól. Fogalmam sem volt, hogy azért sminkelte így ki magát, mert feszült és nyugtalan. Próbáltam kifejezni a bocsánatkérésemet, de azt is hibásan tettem. Azt kívántam, a szívemben lévő érzések és a számat elhagyó szavak egyezzenek, a barátnőm pedig legyen türelemmel, amíg ez sikerül.

Szeptember 28. napja
Ma találkoztam Lagoonával. Meg akartam győződni arról, hogy ő a hal lány, viszont nem akartam megsérteni a kérdésemmel. Mikor faggatóztam, először kiült az arcára a döbbenet, majd nevetésben tört ki. Utána ismét kínos pillanat következett, mivel le akartam lépni a helyszínről, de nem engedett. Lagoona elmesélte, milyen nehézségeket élt át amikor a Monster Highba került. Nem volt otthon a földi szörnykultúrában és annak miértjét sem értette, hogy hiába beszélsz ugyanazon a nyelven, ugyanazok a szavak időnként eltérő jelentéssel bírnak. Volt, hogy büntetést kapott, mert olyan kifejezést használt, ami teljesen elfogadott ott "lent", de a Monster Highban szörnyű sértésnek minősül. Azt is megemlítette, hogy kezdetekben az akcentusát néhány szörny nehezen értette meg. Mondtam neki, hogy szerintem az akcentusa tökéletesen érthető, mire így válaszolt: "Az elején nagyon érthetetlenül fejeztem ki magam, rémisztően sokat dolgoztam azon, hogy mindenki számára világosan beszéljek. Lagonna azt is mondta, hogy a nehéz munka meghozta gyümölcsét, mivel olyan barátságokat köttetett, amik életreszólóak. Megkérdeztem, akart-e innen továbbállni valaha, mire azt felelte: "Minden nap, egészen addig, amíg nem rá nem találtam az első páromra." Mostantól talán nekem sem kéne a távozáson gondolkoznom.

Október 1. napja
Vércse igazgatónőnek van egy extra óla a pajtában az én gyapjas mammutom, Shiver számára. Nagyon kedves tőle, hogy engedélyezte az állatkám ide hozatalát. Minden este bejövök a suliba és kitakarítom az istállót. Szeretem csinálni - segít kitisztítani az egész nap alatt felgyülemlett gondolataimat. Énekelek Shivernek yetiül, kikefélem a gyapas szőrzetét és megetetem azzal a szénával, amit a legjobban szeret. Az igazgatónő lovát, Nightmare-t is ellátom egy adag álommal. Alkalomadtán Vércse is tiszteletét teszi, és együtt gyakoroljuk a nyelveket. Ettől kevésbé van honvágyam.

Október 7. napja
Rettentően gyötrelmes nap volt a mai. Rengeteg könny hullott és mindenki Clawdról és Cleoról beszélt. Nem ismerem őket annyira, de kétlem, hogy fény derült volna az igazságra. Nálunk a pletykákra azt mondjuk, "az örvénylő szél elfedi a helyes utat", és a hegyen a rossz utak rossz helyekre vezetnek. Néha az a legjobb, ha várunk míg elül a szél, mielőtt mennénk előre - még akkor is, ha az út ismerősnek tűnik. Szomorú a szívem, ha látom, hogy a szörnyek ezt csinálják.

Október 12. napja
Ma mindannyian azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk fogalmazást a szörnyörökségükről. Az én szörnyörökségemről igazán könnyen tudok mesélni, ugyanis ez az első dolog, amit nekünk jetigyerekeknek elmesélnek. A Találkozás Nagy Barlangjában minden jetiről van egy falfestmény, amely az illető élettörténetét ábrázolja. Akár fejből is el tudom sorolni az összes jetirokonomat édesanyám és édesapám oldaláról. A rólam készült falfestményen már szerepel az utazásom "ide lentre", valamint a Monster High. A festőművészeket a jetik igen nagyra becsülik, úgy kezelik őket, mint idelenn a rocksztárokat. Én nem vagyok ilyesfajta sztár, de megkérdeztem az igazgatónőt, elmesélhetem-e a történetemet úgy, ahogy a hegyekben szokás. Irtózatosan tetszett neki az ötlet, úgyhogy így fogok tenni.

Október 15. napja
Mi, jetik, nagyon erősek vagyunk, én azonban nem szeretek ezzel kérkedni. Ma azonban kénytelen voltam. Az én öltözőszekrényem közvetlenül Howleené mellett van, aki a farkasfalkához tartozik. Amikor tanítás után az öltözőszekrényemhez mentem, Manny Taur volt ott, Howleen hátizsákjával a kezében. Szerette volna visszakapni, de Manny csak nevetett. Nem barátságosan, inkább gyúnyosan. "Na és mit csinálsz, ha nem adom vissza? Elpanaszolod a bátyádnak?" Nem kért tőlem segítséget, pedig gondolom jól jött volna neki. Úgyhogy megmondtam Mannynek, adja vissza a hátizsákot. Ekkor utánozni kezdte a jetiakcentusomat. "Te akarsz engem kényszeríteni?" Az öltözőszekrényemben volt egy patkó, Vércse, a Fejnélküli Igazgatónő lováról, Nightmare-ről. Elővettem a patkót, széthúztam és kötöttem rá egy csomót. Manny nem hitt a szemének, amíg le nem pottyant a patkó a földre, és nem csörömpölt. Szó nélkül visszaadta a hátizsákot Howleennek. Howleen hálából meghívott a farkasfalka grillpartijára. Már előre örülök neki!

Október 21. napja
Van egy nagyon kellemetlen de...félelmetesen édes osztálytársam, akiről azt beszélik, hogy el akar hívni randira. Jelenleg a fagyos arcomat mutatom a számára. Heath Burnsnek hívják és az a fajta szörny, aki úgy tüzel, akár egy fáklya. Nem az a könnyen sértődős fajta - a bosszantó egyének miért nem azok soha? Rettentően sok furcsa kifejezést használ, amiket én nem értek. Lejegyeztem néhányat egy papírra, amikre Lagoonától fogok magyarázatot kérni:

"Hé, "jeges" - ennyire párás itt a levegő, vagy ez csak a köztünk lévő szikra?"
"Szeretnéd, hogy felolvasszam a szíved?"
"Lefagy az agyam, ha csak rád nézek."
"Fogadok, a külsőd rémesebb, mint a dermesztő harapásod."

Nem értem ezeket a mondatokat, de ugyanolyan hanglejtésben közli őket, mint azok a fiúk a hegyen, akik fel akarják hívni magukra a figyelmet. Amíg nem hív el normálisan egy randira, továbbra is ignorálni fogom. Ugyanaz megy a hegyen, mint "itt lent". Azt hiszem tanulok, és elkezdek szórakozni kicsit.

Október 24. napja
Többnyire hozom magammal a megszokott ízvilágú ebédemet, de ma elmentem az Étkezdébe. Általában eléggé ingerlékeny vagyok, szóval először megfigyelem a többi szörnyet, mielőtt leutánoznám a mozdulataikat. Beálltam a sorba és haladtam előre, akárcsak a többiek előttem és mögöttem, és addig minden jól is ment, amíg az étel kiválasztására nem került a sor. A legtöbb felismerhetetlen volt a számomra, és mindegyik választás azzal a szóval fejeződött be, hogy "meglepetés". Nem vagyok rajongója a "meglepetés" ételeknek. Megkérdeztem a hálós hajú szörny hölgyet, hogy ezek a meglepetések a szörnyet nevetésre vagy sírásra késztetik-e. Azt mondta: "A szörnytől függ." Sokan morogtak mögöttem a sorban, mivel nem haladtunk előre. Majd egy kedves hang így szólt: "Próbáld ki a sikolypizzát, az a legbiztosabb választás." Az összerakható lány, Frankie Stein volt az. Egy asztalnál ettünk és sokat nevettünk. Segít felzárkózni a szlengben, én pedig megtanítom snowboardozni. A hegyen én voltam a legjobb tanár, Frankie meg nem csinál viccet a nyelvi bakijaimból. Azon elmélkedem éppen, ez milyen jó dolog, hiszen nem menekültem a búvóhelyre, amikor kemény szelek kezdtek fújni.

Art Class / Művésztanonc

Óra leírás: A művészeti műterem természetesen azzal a céllal működik, hogy megismertessük a diákokat új technikákkal és médiumokkal a kreatív kifejezés terén, különösen belemélyesztve karmainkat a lexikális tudásba. A hallgatók kötelesek benyújtani a végső projektjüket az éves Monster High Művészeti Fesztivál kiállítására.

Sok osztálytársamat meglepte, hogy felvettem ezt az órát. A hegyen a jetik tartják a rekordot a családi történelmük rögzítésével a barlangokban. A barlang falai nem férnek rá a festőállványra...hmmm...talán valami más médiumot kéne választanom.

Megszállt az ihlet az új médiumot illetően. Jégszobrászkodni fogok. Talán faragok egy hatalmas jég sárkányt amint rátámad egy jak csordára, akik a hóviharban fejvesztve menekülnek keresztül egy lavinán. Csak 50 tonna jégre lesz szükségem az ötletem megvalósításához.

A tanár szerint túlságosan nagyratörő az elképzelésem, és inkább egy osztálytársamról kéne portrét faragnom. A feladatra Heath Burnst kértem fel.

Kaptam jégfaragó eszközöket a szüleimtől, de a tanár azt szeretné, hogy vésővel és kalapáccsal szobrászkodjak. Lassú és fájdalmas..már többször is ráütöttem az ujjamra.

Heath nem volt képes egy helyben maradni, míg Deuce kővé nem dermesztette. Most már sokkal jobb, kivéve, hogy egy új nap "kopp", "kopp", ÁÚÚÚ!

A tanár szerint a továbbiakban nem biztonságos számomra a kalapács és a véső használata. Engedélyezte azon szerszámok használatát, amiket a szüleimtől kaptam. Végre egy eszköz, ami teljesen kényelmes és biztonságos - a szeretett láncfűrészem!

Forrás: saját fordítás / monsterhighfansite © 2016