"Miért akarna valaki belelolvasni más naplójába a megkérdezése nélkül?"
Basic / Alap

Június 30. napja
Szóval anya és apa szerint naplót kéne vezetnem, hogy rendezhessem az érzéseimet. Mivel csak pár napos vagyok, fogalmam sincs hol kezdjem. Most boldogan, szomorúan, zavartan, felvilágosultan, aggódóan, reményekkel telve és éhesen érzem magam. Ez normális?

Július 15. napja
Ma egészen hihetetlen dolog történt: esett az eső! Tudom, hogy esőt már mindenki látott, de számomra ez volt az első alkalom, és olyan szörnyen örültem, hogy körbe-körberohangáltam a házban, és hangosan kiáltoztam, hogy jöjjön ide mindenki és nézze meg. Apa feljött a laborból, és hótideg volt, amikor meglátta, mitől vagyok ennyire magamon kívül. Rám is kiabált: "Mary Shelly szellemére! Azt hittem, odakint áll az egész falu a fáklyákkal a kezében!" Kissé elképedve vagy inkább halálosan szerencsétlenül néztem rá, így aztán apa nem túl kőkeményen átölelt, és bocsánatot kért. Legszívesebben kimentem volna az esőbe, de apa szerint attól esetleg rövidzárlatom lett volna. Anya aztán adott egy esernyőt, gumicsizmát és esőkabátot. Szuper volt! Később még apa is kijött, hogy megmutassa, hogyan kell a tócsákban ugrándozni! Ennél szebb nem is lehet az élet!

Július 16. napja
Az az érzésem, hogy még őrült sokat kell tanulnom, míg elkezdődik a suli. Mi van akkor, ha valamit totál elcsépeltnek találok, ami egyébként tök normális, és aztán mindenki kinevet? Vagy üljek először síri csendben, mintha én már mindent ismernék? Nem tudom, képes leszek-e rá, mert nekem minden olyan haláli izgalmas!

Július 17. napja
Oké, az egyik dolog amit megtanultam rövidke életem során az az, hogy nem vagyok egy reggeli madárka. Apám ragaszkodik az "Életre kelt!" felkiáltáshoz minden alkalommal, amikor felmegyek reggelizni. Sajnos nem hiszem, hogy egyhamar felhagyna ezzel a szokásával, mert amikor abbahagyja a nevetést, a térdére csap és azt mondja: "Ez soha nem lesz idejét múlt." Túl hamar érzem úgy, hogy a reggeli túl van értékelve?

Augusztus 23. napja
Ma elmentünk az első családi kirándulásunkra...a plázába! Nagyon izgatott voltam, de egyben ideges is. Apu a hosszú út alkalmából a Monster High-hoz is elvezetett, hogy megmutassa nekem a sulit, ahová járni fogok, viszont ettől csak még idegesebb lettem, mire a plázához értünk teljesen önkívületi állapotba kerültem. Majdnem megkértem aput, hogy vigyen haza, de végül bementünk. Mindannyian megebédeltünk a haláli étkezdében, majd anyuval shoppingolni indultunk, amíg apu anyacsavarokat keresett.
Először anyu kedvenc boltjába tértünk be, de mindegyik kelengye úgy nézett ki, mint az ősi esküvői ruhák. Nem akartam Őt megbántani, de nem éreztem volna magam igazán "élőnek" ezekben a porosodó öltözékekben. Azt hiszem anyu is megérezte, hogy nem vagyok túlzottan lelkes, úgyhogy nem maradtunk ott sokáig.
Amikor elhagytuk az üzletet, összefutottunk Clawdeen Wolffal és Draculaurával. Anya bemutatott nekik, és elmesélte, hogy épp iskolába való ruhákat vásárolunk. Clawdeen a boltra tekintett és motyogott valamit, de Draculaura véletlenül megütötte az esernyőjével, amit magával cipelt, és azt mondta: "Mrs. Stein, hogyha szeretné mi megtudjuk mutatni azokat az üzleteket Frankie-nek ahol mi szoktunk vásárolni, örömünkre szolgálna." Szerencsére anyu igent mondott, de még említett valamit, mielőtt apu visszatért a laboratóriumi alkatrészeket áruló boltból. Clawdeen és Draculaura körbevezettek az iszonyatos üzletek gyűrűjében, és meséltek egy kicsit a Monster High-ról. Olyan volt, mintha ezer éve ismertük volna egymást. Draculaura rettentően kedves, Clawdeen pedig nagyon magabiztos és vicces. Miközben vásároltunk, bevallottam nekik, hogy nem vagyok biztos abban, milyen stílus áll jól nekem. Draculaura és Clawdeen egyszerre kezdtek el nevetni, azt hittem valami rosszat mondtam. Mindketten átkaroltak majd Clawdeen így szólt: "Csajszi, ilyen szörnyen jó alakkal nem kéne azon aggódnod, hogy mi áll jól neked, másoknak kell ettől rettegniük." Draculaura meghívott, hogy felvételizzek a fearleading csapatba. Annyira felvillanyozott a kedvessége, hogy elfelejtettem szólni neki, hogy fogalmam sincs, mi is az a fearleading. Viszont nagyon szórakoztatóan hangzott. Nem sokkal később anya és apa értem jöttek, de nem akartam még haza menni. Annyira boldog voltam, hogy megkértem aput, hadd maradjak még egy kicsit.

Augusztus 24. napja
Ma nem sokszor láttam aput. Egy különleges projekten dolgozik a laborjában, és azt mondta, hogy még nem tudhatom min ütyködik. Megkérdeztem anyutól, hogy esetleg egy új testvért kapok-e, mire majdnem megfulladt a koporsócsinója ivása közben.
"Karloff kriptájára, édesem, ki mondta ezt neked?"
Hallottam, ahogy később anyu elmesélte apunak a történteket, és nagyot nevettek rajta. Azon méláztam, vajon más szörnyszülei is csinálnak furcsa dolgokat?

Augusztus 26. napja
Megvolt az első veszekedésem a szüleimmel, és fel is küldtek a szobámba! Nem hiszem el! Az utolsó szörny legyek akivel ez valaha is megtörtént. Szóval az volt, hogy Clawdeen és Draculaura meghívtak a tengerparti holdfény partira. Igent mondtam nekik a szüleim megkérdezése nélkül, és amikor felszaladtam az emeletre, hogy elújságoljam nekik a hírt, NEM-et mondtak! "Sajnálom kedvesem, de családi programot terveztünk. Előbb kellett volna megkérdezned minket." Mondtam nekik, hogy az összes szörny ott lesz a Monster High-ból, Clawdeennek és Draculaurának pedig már elígérkeztem, úgyhogy nem lenne szép tőlem, ha mégse jelennék meg az eseményen, mire egy vízcsepp gördült le az arcomon. Fogalmam sem volt arról, hogy mi történik, azt hittem berepedt a szemgolyóm. Anya és apa megöleltek, aminek először nem örültem, de elmesélték, hogy nem a szemeimmel van a baj, a szívemben érzem a fájdalmat. Hozzá tették, hogy nincs ezzel semmi gond, mivel "a szív minden törés után tovább lüktet". A víz egy könnycsepp volt, ami rettentő szokatlan, mivel a szörnyek nem szoktak sírni, de ettől csak még különlegesebb vagyok. Vissza kellett hívnom Clawdeent és Draculaurát, hogy jelezzem nekik, hogy nem tudok elmenni az összejövetelre, de egyáltalán nem haragudtak meg, sőt, azt ígérték, legközelebb korábban szólnak, úgy tudok egyeztetni a szüleimmel is. Úgy érzem, rengeteget kell még okosodnom, de remek szüleim és barátaim vannak, akik segítenek megtanulni a leckét.

Augusztus 28. napja
Apu ma felfedte a titkos projektjét...egy kisállatot készített nekem! Félelmetesen édes és cuki, de nem igazán kutya, macska vagy hal, inkább az összes kombinációja. Apa azt mondta, hogy összevonta a legjobb állatok legjobb tulajdonságait, amiből megszületett ez a házi kedvenc. Ugat, mint egy kutya, dorombol akár egy kiscica, úgy úszik, mint a halak, olyan tüskéi vannak mint a sárkányoknak, és banánt eszik akár a majmok.
Watzitnak fogom hívni. Apu odaadta a kisállathoz való útmutatót - ami kb. 10 oldal hosszú -, de a szörnyorvos nem volt biztos a vizsgálat eredményében. Watzit a lábamnál aludt az ágyam végében és dorombolt, amíg el nem aludtam. Imádom az életem.

Szeptember 1. napja
Öltéseket kellett ma kapnom. Pontosabb új öltéseket. Ma eldobtam a labdát Watzitnak, és csak annyit hallottam "RECCS": a cérnám elszakadt, a karom pedig elrepült a játékkal együtt. Tudom, hogy ez szörnyen hangzik, de egyáltalán nem fájt. Kínos volt, viszont annak nagyon örültem, hogy senki sem látta ezt körülöttem. Watzit visszahozta a labdát és a karomat, majd bementem apuhoz, hogy visszavarrja nekem. Anyu nem volt valami boldog, és megkérte aput, hogy dolgozzon ki egy különleges csomózási technikát. Apu megmutatta, hogyan kössem vissza a karomat, és kaptam egy sürgősségi varrókészletet is, amit bármikor magammal hordhatok, ha ő nincs a közelben. Remélem ez nem fog megtörténni, amikor a barátaimmal vagyok, mert az rémséges lenne.

Szeptember 6. napja
Ma megkaptam az első postai levelemet! Benne volt az órarendem és egy üdvözlő kártya a Monster High-ból. Azt hiszem, most sokkal idegesebb vagyok, mint a múltkori plázás kiruccanáskor. Végül is ez szuper, hiszen elkezdhetek felkészülni erre a hatalmas kalandra, csak győzzem kivárni!

„Életem első napja. Ahogy én emlékszem rá, Frankie Stein.”
San Diego Comic Con

Június 26. 12:01 (Szörny zónaidő)
Ow-Ow-Ow! Agyfagyás!
Már felkelhetek? Mert ez az ágy nagyon kényelmetlen, ezek a szíjak elszorítják a vérkeringésemet, és valaki rettenetesen ronda ruhákba öltöztetett fel. Nem tudom, honnan tudom, hogy rondák, de nagyon ijesztőek és nem jó értelemben. Anya sír és azt mondogatja, milyen szép vagyok. Ez alatt az Apám körbe-körbe rohangál, mint egy őrült, azt kiabálva, hogy „Életre kelt!” Ki? Én már eddig is éltem. Boldog, szomorú, zavart, megvilágosodott, aggódó, bizakodó és éhes vagyok… mindezt egyszerre… igen, tényleg élek. Apu abbahagyta a körözést a laborban, kiszabadított a szíjak fogságából és nevet adott nekem. Frankie. Frankie Stein. Nekem tetszik. Valahogy illik hozzám.

Apu segített felkelni és elmenni a tükörig. Tudom, hogy ideges, mert felébredésem óta most először hagyta abba a beszédet. Tetszik a kinézetem. A hajam hosszú és egyenes, fehér, koromfekete csíkokkal. A bal szemem zöld, a jobb kék, az ajkaim pedig dúsak. Pörögtem egyet, hogy lássam, milyen vagyok hátulról és „rrrippp”! Hallottam, ahogy Anyu azt mondja, „Drágám, én megmondtam, hogy a drágább szálat kellett volna használni!” Gyorsan hozza is a varrókészletét és hamar helyre is hozza a lábamat, ahol az öltések elszakadtak. „Az apád remek ember és kiváló őrült tudós, de eléggé fukar.” Apu azt válaszolta, „Nem vagyok fukar, csak takarékoskodó.”
„Takarékosak a csavarok a nyakamon,” válaszolt Anyu. „Miért kellett villámokra várni, hogy legyen egy lányunk, ha szimplán használhattuk volna a konnektort?” „Már nem a 18. században élünk.”
Apu válasza ez volt: „Kedvesem, ezt már megbeszéltük.” „Egy gyereknek kell, hogy legyen egyfajta hagyományérzete, és ha ez nekünk elég volt, akkor elég neki is.” Azt hiszem, szeretem a „hagyomány ötletét.” Ettől úgy érzem, nekem is van igazi történelmem. Hamarosan elmondhatom, hogy tényleg azt akarták, hogy itt legyek és ez nagyon jó érzés.

Nem igazán tudom, mit kellene most csinálnom, de mindent egybevéve az éhségem a lista tetejére került. Apu szerint ezen segíthetünk, ha felmegyek a konyhába.
Oké, itt ülök egy kajával borított asztal mellett és mindnek isteni illata van.

A legfinomabbak:

• Pizza – hogy lehet ennél bármi is jobb?
• Narancs – a héja ronda – de belül finom!
• Sült krumpli – mágikusan ízletes kis rudak!
• Csokoládé – Wow! Ezért aztán igazán érdemes élni!
• Fagylalt – egyszerűen… tökéletes.

Az ijesztő ételek:

• Kelbimbó – kicsi, de nagyon gonosz káposztának tűnik
• Máj – valamiért büntetnek engem?
• Savanyú káposzta – talán rosszul sikerült Apa egyik kísérlete?

Miután mindent megkóstoltam, Anyu egy gyönyörű tortával sétált be, amin 1 gyertya volt. Apu azt mondta, kívánjak valamit és fújjam el a gyertyát. Mit kívánnál, ha már mindened megvan?
Apa szerint fel kellene zárkóznom a pop kultúrát illetően, mivel idén elkezdem a gimnáziumot. Egor bácsikám (nem nagyon kapcsolódik a témához, de már úgy ezer éve a család tagja) vett nekem néhány „Divat” magazint, hogy segítségemre legyenek. Egor nagyon édesnek tűnt, de nem hinném, hogy mindig visszahozza azt, amit kellene.
Nem vagyok benne biztos, hogy az „Ajándékötletek olyan szörnynek, akinek mindene megvan” vagy a „Hogyan alakítsd át a kerti guillotine-t konyhai robotgéppé” cikkek bárkinek is hasznosak lennének.
Apa a segítségemre sietett egy tavalyi Monster High évkönyvvel.
Wow! A Monster High-ban mindenki nagyon jó fejnek tűnik. Nagyon tetszik Clawdeen Wolf stílusa és Draculaura nagyon cukinak tűnik – legalábbis a festményekből ítélve – a vámpírok nem látszanak a képeken.  Alig várom, hogy találkozhassak velük és megismerhessem őket.
Apu és Anyu elővették a régi fotóalbumokat és a következő pár órát a múltjukból származó fényképek nézegetésével töltöttük. Nagyon izgalmas volt, pláne az esküvői album! Rengeteg vendég és mindenkinél fáklya volt. Nagyon romantikus! Anyu és Apu elmondták, hogy rengeteget kellett költözniük Apa munkája miatt és addig nem akartak gyereket, amíg nem találtak egy helyet, ahová tényleg letelepedhetnek. Amikor ide költöztek, tudták, hogy otthon vannak.

Egész éjjel fent voltunk, én kérdezgettem, Anyuék pedig történeteket meséltek az életükről. Amikor ásítozni kezdtem Anyu azt mondta, „Irány az ágy, fel kell töltened magad.” Erre Apu így szólt: „Csak még egy dolog, amit lefekvés előtt látnod kell.” Kimentünk az erkélyre, ami keleti irányba nézett. Az ég lassan lángra kapott a reggeli sötétségből, ahogy a nap kezdett felemelkedni. Annyira gyönyörű volt. Ezek után Apu és Anyu hatalmas öleléseket adtak nekem és azt mondták, „Sosem volt még ennyire gyönyörű nap mint mai, mert megoszthattuk veled.” Imádom az életem és alig várom, hogy lássam a folytatást! Köszönet minden őrült tudósnak a Mattel-nél, akik életre keltettek engem és a Monster High-os barátaimat!

Ölelés, Frankie Stein

"Teljesen felvillanyoz, hogy leírhatom az életem történéseit"
School's Out

Szeptember 15. napja
Amíg suliban voltam, Watzit nagy bajba keveredett. Valahogy besurrant az apukám laborjába, és elcsent egy alkotóelemet, ami a projektjéhez kellett. Mary Shelly szellemére, anyu épp akkor pillantott ki az ablakon, amikor Watzit elakarta ásni. Amikor hazaértem, apu még mindig szörnyen szikrázott az idegességtől.
"Ez az állat túl intelligens önmagához képest. Van egy jó ötletem, hogyan cseréljük ki az agyát egy bárányéval, vagy az egyik lágyelméjű tudós professzoréval!"
Azt hiszem, Watzit hiányol, amíg iskolában vagyok, úgyhogy mostantól irtózatosan korán fogok felkelni, hogy tudjak vele sétálni egy nagyot mielőtt elmegyek otthonról. Remélem, ez kicsit kárpótolja, másképp az ólba kell zárnom napközben :(

Szeptember 24. napja
Mindig is azt hittem, hogy az "új lánynak" lenni a leghorrorisztikusabb dolog a suliban, de most úgy érzem, a "nem új lány" is félelmetesen nehéz szerep. Amikor még én voltam az új szörnycsaj és valami hülyeséget csináltam, mindenki azzal nyugtatott: "Új vagy, ne legyél olyan szigorú önmagaddal szemben. Hamarosan belejössz!"
A barátaim szörnyen sokat segítenek nekem, ami jó és rossz is egyben. Jó, mivel megmentenek attól, hogy kínos szituációba keverjem magam, de rossz is, mivel nem tanultam meg pár dolgot egyénileg, és most mindenki elvárja tőlem, hogy azokat is tudjam. Amikor elrontom azt a valamit, amit tudnom kéne, az nagyon-nagyon kínos.
Például amikor a Monster High-ba kerültem, nem szenteltem annak különösebb figyelmet, hogy merre találhatóak az osztálytermek - teljes agyrémület tudom - de egyszerűbb volt Draculaurát vagy Clawdeent követni, mivel ők mindig rettentően kedvesek velem, és segítenek megismerni a sulit elrendezését.
Tegnap épp a termünk felé haladtunk, amikor egy Zombie-Flashmob kellős közepébe csöppentem, és mire kikeveredtem belőle, teljesen eltévedtem. Úgy gondoltam, jobb, ha benézek valamelyik terembe, hátha segítséget  tudok kérni egy tanártól. Megláttam egy óriási vasajtót, de miközben próbáltam kinyitni, egy hang szólalt meg a hátam mögül: "Nem jó ötlet." Majdnem kiugrottak az öltéseim úgy megijedtem. Spectra Vondergeist volt az. Azt mondta "Ó, úgy látom megijesztettelek..szuper!" Aztán rámutatott a tábla feletti ajtóra, amire rá volt írva, hogy Pinceszint. "Hacsak nincs egy cérnagombolyagod vagy egy Minotaurusz a zsebedben, nem akarsz oda lemenni - kövess!" Követtem a folyosón és hallgattam a kísértethistóriáit a Monster High-ról. Mindegyik nagyon érdekes, de az összesnek saját maga volt a főszereplője. Visszavezetett az osztályterembe, ami nagyon kedves gesztus volt tőle.
Persze nagyon elkéstem, és a tanár tudni szerette volna, hogy merre jártam - mondtam, hogy eltévedtem, amin persze az egész osztály nevetett és még büntetésbe is kerültem a hozzáállásom miatt. Óra után Ghoulia megmutatta, hogyan navigáljak az iCoffin-emmel a termek között, úgyhogy ez többet nem fog megismétlődni - hát igen, csak egy újabb lecke a "már nem új lánynak".

Szeptember 25. napja
Ma reggel elmentem apukámmal reggelizni, ami hátborzongatóan szórakozatóra sikeredett, de azt hiszem nem ez volt az első ilyen alkalom. Szombatonként mindig ugyanabba az étkezdébe jár, és együtt reggelizik a szörny barátaival és az őrült tudós társaival. Anya azt mondta, évek óta ez a rituálé. Megkérdeztem, hogy ő volt-e velük valaha, de csak nevetett.
"Én sem viszem apádat cipőket vásárolni és ő sem visz magával a baráti összejöveteleikre, amikor a világ problémáit próbálják orvosolni."
"Miért nem?" Kérdeztem.
Anya megölelt és azt mondta: "Azért kedvesem, mert vannak esetek, amikor a gyakorlati tanácsok minden vicces dolgot kiűznek az életből." Apu is megszólalt a hátunk mögül: "Kivéve, ha azt a tanácsot a szüleidtől kapod, mert azt minden áron meg kell fogadni!" Ezután apu kitessékelt minket az ajtón, még mielőtt elfogyna az összes rémisztően banános palacsinta. Azt mondtam: "Nem vagyok már kislány, tudok felnőtt ételeket is enni."
"Persze, hogy tudsz kislányom, de ki mondta, hogy tőled féltem?"
Apu barátai egy nagyon kedves és vicces geek szörnycsapat, különösen akkor, ha apuról mesélnek történeteket. Látszott, hogy mindannyian kedvelik őt, és a sajátos humora teszi a közösen eltöltött időt még szórakoztatóbbá.
Nem hiszem, hogy minden szombaton szeretnék korábban kelni, de örülök, hogy láthattam aput hétköznapi szörnyként viselkedni. Ki gondolta volna? Ó, és azok a félelmetes banános palacsinták? Na miattuk érdemes korábban kelni.

Október 1. napja
Az öltéseim mindig a legrosszabbkor engednek el. Apu rendelt néhány speciális szálat, amire azt mondta, hogy erősebb egy sárkány leheleténél és teljesen megoldja a problémámat. Igen - Nos, mégse annyira.
A tesiteremben a létra tetejéről segédkeztem Draculaurának a táblákat elhelyezni az eheti programra, amikor Clawd és a focicsapat tagjai elsétáltak mellettünk a mezükben. A csapat egyik tagja egy vízköpő fiú Skóciából, akinek lenyűgöző akcentusa és a legfélelmetesebb kristály-szürke színű szemei vannak. Mindenkinek név szerint köszöntem, de amikor Ő következett, teljesen leblokkoltam. Csak álltam ott némán, de végül a mez számán szólítottam ..."7"... béna, tudom... de aztán a többiek ugratni kezdték és én annyira ideges lettem, hogy a karom elengedett, majd utána én is leestem. Nem tudom hogyan, de "7" valahogy elkapta a karomat és engem is. Minden srác tapsolni kezdett, és Clawd így szólt: "Hogy nem tudsz így reagálni az edzésen is?" "7" Clawddal beszélgetett, majd rám nézett, amikor azt mondta: "Ha a passzok is ilyen szépek lennének mint ez a lány, azokat sem ejteném el." Legalábbis Draculaura szerint Ő ezt mondta. Nem emlékszem semmire miután leestem a létráról, kivéve az erős karjaira és a kristály-szürke szemeire.

Október 7. napja
A Fear Squad edzés ma borzalmas volt. Cleo teljesen kibírhatatlanul viselkedett, csomószor megálltunk majd újrakezdtük, míg végül törölte az órát. Aztán ebédnél Purrsephone, Meowlody és Toralei azt mondták, hogy ez az egész Clawd és Spectra összezörrenése miatt volt, mert a szörnycsaj Cleo és Deuce szakításáról terjesztett rémhíreket, Deuce-t Operettával, Clawdot pedig Cleoval boronálta össze. Nagyon lesokkolt, mert ők mind a barátaim és nem akarok állást foglalni a témában. Később összefutottam Lagoonával és kikérdeztem őt az esetről. Az érdekelte, hogy ki terjeszti a pletykát és amikor elmondtam neki, csak nevetett az egészen majd így felelt: "Nem minden sirály talál partra vetett halat." Lagoona szavaitól valahogy jobban éreztem magam, zavartan, de mégis jobban.

Október 12. napja
Szörny Örökség esszé
Frankie Stein

Ez minden, amit hosszú idő óta írtam, de rettentően izgatott vagyok, mert rengeteg félelmetesen jó dolgot fogok tanulni a szörnytársaimról. Azt hittem, csak annyi az örökség kutatásos feladatom, hogy elolvasom azt a bizonyos könyvet, amit a szüleimről írtak, de egy példányt sem találtam a lakásban. Megkérdeztem anyut, hogy miért van ez, és azt mondta, hogy a szerző levédette, "egyes szabadságjogok a valódi igazsággal", de ha találok egy másolatot a könyvtárban, szívesen válaszol minden kérdésemre. Amikor aput kérdeztem a könyvről, olyan kifejezést használt, amit még soha életemben nem hallottam, de szerintem anya igen mert olyan hangot hallatott, mint amikor egy szörny nagy bajban van. Apa lehajtotta a fejét és elmélázott, amíg anyu lábujjhegyre nem állt és csókolta meg az arcát. Nincs szükségem arra, hogy elolvassam a családunk történetét. Minden nap a részese lehetek - nem rémesen szuper?

Október 16. napja
Rettentően furcsa álmom volt az éjjel. Azt álmodtam, hogy a legfélelmetesebb táncot gyakoroltuk, amíg egy gonosz tanár el nem törölte a programunkat, úgyhogy egy titkos helyiségben kellett tovább próbálnunk az iskola legmélyén. Minden a terv szerint haladt, amíg ez a furcsa szörny a fényes ruhájában és a rengeteg hajával fel nem tűnt a színen, majd kiabálni kezdett, miszerint ez az ő álma és kezdjük a legelejéről. Utána átcsöppentem egy teljesen más álomba, de abból csak egy különös érzésre emlékszem és, hogy kívülállónak éreztem magam. Nagyon bestresszelhettem, mert amikor felébredtem, fejjel lefelé lógtam és az egyik karom is a földre esett. Nincs több szellem chilis pizza lefekvés előtt!

Október 24. napja
Ma megismerkedtem egy új szörnycsajjal! Legalábbis nekem új :) A neve Abbey Bominable és nagyon aranyos, még ha nehéz is összemelegedni vele. Együtt álltunk sorba a menzán, és a konyhás nénit faggatta arról, hogy mi az ebéd. A sorban állók már türelmetlenek voltak és kiabálni kezdtek neki, hogy siessen. Azt hiszem kezdett frusztrálttá válni, úgyhogy mondtam, hogy nyugodtan haladjon tovább a tálcával, rém egyszerű lesz megismerni az ételeket amiket rápakolnak. Kísértetiesen komoly pillantást vetett rám, mintha olyat mondtam volna amit nem szabad, de elmosolyodott és megköszönte a segítségemet.
Egymás mellé ültünk és elmesélte, hogy a távoli hegyekben él, imád snowboardozni és az első nyelv amit megtanult, az a Yetish. Mondta, hogy megérti amit mondok neki a legtöbb alkalommal, de a szleng felbosszantja mert nehéz betűről betűre értelmeznie. Megemlítettem neki, hogy sokszor én is így érzek. Felajánlottam, hogy segítek Abbeynek a szleg szavakkal kapcsolatban, ha megtanít engem snowboardozni. Elgondolkozott egy pillantra majd így felelt: "Szerintem az félelmetesen jó lenne." Haha, azt hiszem előbb fog belerázódni a szleng nyelvjárásba, minthogy én megtanulok snowboardozni :)

Classroom Activities - Home Ick

Előzéklap
Frankie hozzászólása (kék tollal):
Helló mindenki! Ha még nem vetted fel ezt az órát, minden szükséges tudnivalóról tájékoztatlak, miként is éld túl Ms. Kindergrubber Home Ick tantárgyát. Ha megfogadod a tanácsaimat, soha nem esel darabokra az órán.

Óra áttekintése
A Home Ick bevezeti a diákokat a gyakorlati készségek és fogalmak csodálatos világába, amik halhatatlanságod további részében kísérteni fognak. Az óra keretébe tartozik, de nem kizárólagosan, az alábbi témák figyelemmel kísérése:

• Alapvető italok, főzetek és keverékek
• Megfelelő használata és ápolása az üstöknek és sütőknek
• Alkalmazott öltések és varrások technikái

Frankie hozzászólása (kék tollal): Kedvenc!

• Eredmények és karrier a Home Ick-ben, és a haláli élelmiszerek tudományában
• Szörny biológia és ételválasztás

Frankie hozzászólása (kék tollal):
Sok szörny, aki nem vette fel a Home Ick-et, úgy van vele, ez egy könnyű tantárgy. De ez a feltételezés nem is lehetne távolabb az igazságtól! Ms. Kindergrubber imádja, imádja és imádja ezt az órát és elvárja, hogy te is úgy szeresd, akárcsak ő. Ha azt hiszed, simán elvégzed egy 5-össel, nagy bajban leszel, de azért vagyok itt, hogy segítsek.

Előadás
Az oktató elmagyarázza a technikák nélkülözhetetlenségét, hogy befejezhessék a diákok a heti feladataikat.

Frankie hozzászólása (kék tollal):
Alapvetően Ms. K. megmutat valamit, hogy miként kell csinálni, és elvárja tőlünk, hogy ugyanúgy végezzük el a műveletet...pontosan ugyanúgy.

Tesztek
Az elméleti és gyakorlati vizsgák mérőműszerként funkcionálnak, mivel ezek segítségével értékelik a tanulók felfogóképességét egyes információk ismertetését követően.

Frankie hozzászólása (kék tollal):
Ms. K. szereti a receptjeit egyfajta felmérésként alkalmazni, így megbizonyosodhat arról, hogy jó jegyzeteket készítesz-e az általa közöltekből az előadás során, mivel mindent meg is kóstoltat veled! Spectra túl sok béka hajszálat adott ahhoz a recepthez, amivel épp tesztelték a tudásunkat, ezáltal olyan szag terjengett mint az égetett popcorné, romlott káposztába csomagolva. Fúj.

Készletek

• Notebook és toll
• Kötény

Frankie hozzászólása (kék tollal):
Ha nem hozod magaddal a saját kötényed, Ms. K. kölcsönöz neked egyet, de azok rettenetesek.

• Hajháló
• Tűzálló sütőkesztyű
• Gyűszű

Frankie hozzászólása (kék tollal):
(Nem létezik olyan, hogy divatosan nézz ki a hajhálóban...Sajnálom, egyszerűen nincs mit tenni.)

További dolgok, amiket tudnod kell
- Azon a napon, amikor sárkány vajat akarsz készíteni, győződj meg arról, hogy nem etted meg mielőtt az órára jöttél. Bízz bennem.
- Készülj fel a betört körmökre, a tetőtől talpig való bekoszolódásra és egy egész heti előadásra a sütő biztonságos használatáról. Ó, és soha ne kérd meg Ms. K-t, hogy ellenőrizze, miszerint elég meleg-e a sütőd. Ez teljesen kiborítja valami miatt.
- Ha azt hiszed, ez az óra csak lányoknak való, halálosan tévedsz. Deuce is az osztályomba járt, és rocksztárként érkezett a főzős feladatokra. Az ő receptjei voltak az egyetlenek, amiket Ms. K. ténylegesen kipróbált. Minket arra kért, hogy egymásét teszteljük. Deuce próbálta elmagyarázni, miként csak szerencséje volt, de nem hiszek neki. Mellesleg általában négyszer annyian vagyunk lányok, mint fiúk..csak úgy mondom.
- Kapsz egy hetet, hogy az Étkezdében segíts az előkészületekben és az ételek felszolgálásában. Ez megdöbbentően nehéz feladat, különösen, ha húsfélékről van szó, mert minden szörny másként szereti. Ez az oka annak, hogy a mártások barna színűek, vagy enyhén szürkések. Igyekszünk egy kicsit mindenből beletenni, hogy legalább az első kóstolás családias ízeket idézzen fel minden szörnyben. Az Étkezdében töltött utolsó munkanapon a tántorgó hölgyek elkészítik a specialitásukat csakis az osztály számára, és valóban tudnak főzni! Plusz, mivel a merőkanalat a hajhálójukhoz kötve hordják, kevésbé valószínű, hogy az étel minőségére panaszkodnál. Ne említsd Draculaura nevét szörnypéldaként, hogy nem eszi meg azt, amit "kellene". Ms. K. ettől házsártos lesz és szerintem tart egy koszos üstöt félretéve azon rémek számára, akik felhozzák ezt a témát.
- Minden szörnynek csinálnia kell egy órai projektet a nyílt Home Ick kunyhó napra. Ilyenkor jönnek a szülők és más tanulók, hogy felmérjék az őrült készségeidet. Nem fogtok meglepődni azon, hogy én varrásos feladat mellett döntöttem. Ismerek néhány csomózási technikát, amit Ms. K. nem, és kaptam egy kis extra lehetőséget, hogy bemutathassam az osztálynak. Valószínűleg nem fogod akarni az életnagyságú mézeskalács elkészítését a projektednek, mivel valamilyen okból kifolyólag Ms. K. nagyon, de nagyon válogatós a hozzávalók terén.

Remélem ezek az infók kellően feltöltenek az órára.
Szeretettel,
Frankie

Varrás 101
Ruha minta
Hátsó rész
1. Vágj ki 2 részt bármelyik anyagból, amelyiket kiválasztottad. Szegj be a szélétől számítva 3/8-ot és belülről kifelé öltsd össze.
2. Vágj ki 1 részt bármelyik anyagból, amelyiket kiválasztottad. A hátsó felén lévő 3/8-ot kívülről befelé varrd össze. Fordítsd ki. Add hozzá a kapcsot.

Tehetség
Ms. Kindergrubber karrierje akkor vette kezdetét a Home Ick tudományokban, amikor az még csak egy kis háziipar volt. Végül azonban sok diák azon az édes úton találta magát, ami az ország azon pontjára vezetett, ahol ő tanítani kezdett. Szerzője számos szakácskönyvnek és a Fekete Erdő tortájáért meg kell halni.

Frankie hozzászólása (kék tollal):
Jobb, ha tudod, hogy Ms. K-nak nem valami jó a látása, viszont a hallása annál inkább, és a szaglása még Clawdeen-énál is kifinomultabb, telihold idején. NYAMMIII!

Sweet 1600. / Édes 1600.

November 30. napja
Úgy érzem elvesztem egy Bermuda szerelmi háromszög közepében, hiszen szerelmes lettem Jacksonba és Holtba is. Mivel ők egy és ugyanazon személy, vajon jogosan randizom mindkét fiúval? Jackson félelmetesen édes és minden szörnycsaj álma! De Holt iszonyatosan elektronikus és teljesen felvillanyoz. Ellentétei egymásnak, mégis mindkettőjüket kedvelem, hogy lehet ez? Tesla szerelmére ez borzasztóan bonyolult. Nem értem miért nem tudnak a srácok is mindig változatlanok maradni, akárcsak mi, szörnycsajok :P

December 8. napja
Egyedüli gyermekként rengeteg kérdésem van Clawdeen felé, aki számtalan fiú és lány testvérrel is rendelkezik. Amikor őt erről a témáról faggatom, először mindig a szemeit forgatja majd elmondja nekem, milyen szerencsés vagyok, hogy nem kell viselnem mások levetett gönceit, megosztanom a szobámat egy rendetlen húggal, vagy szorosan bepaszíroznom magam az autóba ha elutazunk. Persze a legviccesebb történeteket is elmeséli a bátyjairól és nővéreiről. Szerintem félelmetesen jó ha van valakinek testvére, de legutóbb amikor otthon felhoztam az ötletet, apu a laptopjára öntötte a kávéját. Lehet még érdemes várnom ezzel a témával pár hónapot :)

Január 3. napja
Draculaura 1599 évnyi irtózatosan rémisztő szülinapi bulija után kicsit aggódom, hogy az Édes 1600.-ja vérfagyasztó lesz-e. Azt szeretném, hogy über-mega-ultra különleges partit rendezzünk, ezért is kezdem el már most szervezni a februárban esedékes zsúrt. Hajmeresztő arra gondolni, hogy Draculaura majdnem 1600 éves. Gondolok itt most mindarra, amit valaha látott vagy tapasztalt. Szikráznak a csavarjaim, hogy legalább a felét megélhessem annak, mint Draculaura. Amikor az én 1600. születésnapom eljön, vajon teljesen más szörny leszek, mint jelenleg? Egyelőre csak azért izgulok, hogy Draculaurával ünnepelhessek. Már megvan a kísértetiesen kék, fekete, ezüst és piros kockás dresszem a különleges eseményre.

Scaris, City of Frights / Scaris, a Paraváros

Jaj, itt vagyunk Scarisben! Iszonyatosan izgatott vagyok, muszáj lesz újratöltenem magam, mielőtt kézhez kapom a csomagomat.

Egyszerűen hűű! Milyen szerencsés vagyok, hogy olyan barátommal járhatom be a várost, aki itt nőtt fel? Kezdve az Eiffel Terrorral? Mennyivel lehet még hátborzongatóbb ez az utazás?

Scarisinek érzem magam azáltal, hogy itt ülök és figyelem a világ történéseit. Majdnem olyan, mintha egy filmben lennék...haha, mintha az valaha is megtörténhetne.

Fényképeket látni híres festményekről a könyvekben egy dolog, de élőben megcsodálni őket sokkal felvillanyozóbb. Azt hiszem, az egész napomat el tudnám tölteni egyetlen festmény társaságában.

Nem tudom, hogy kell kiejteni, fogalmam sincs, mi van benne, és elképzelni sem vagyok képes, miként kell ezt főzni, de valószínűleg ez a legfinomabb dolog, amit valaha is ettem! ;)

Úgy érzem, mintha teleportáltak volna egy hógömbben lévő varázslatos világba, kivéve, hogy hóhullás helyett fények vesznek körbe, és azt akarom kiabálni "Rázd újra!". Elképesztő.

Forrás: saját fordítás és Tomitól kapott anyag (SDCC) / monsterhighfansite © 2015