"Ha már nincs benned egy fikarcnyi tisztesség sem, legalább legyen egy kis eszed! Ne merészelj beleszimatolni a naplómba!"
School's Out

Szeptember 18.
Azt hiszem, még egyetlen meccs sem érintett ilyen rosszul, mint a tegnapi.
Öregem! Ma még szörny-izomlázam is van! De legalább megnyertük a mérkőzést, ami kicsit enyhíti a fájdalmaimat. Ami a legrosszabb, hogy láttam az ütést, de csak álltam ott, és kénytelen voltam elengedni. Tökéletes megtévesztő hadműveletet hajtottam végre, és jobbra gurultam a földön, mire az ellenfél védelme totál összeomlott. Csak ez az ütődött ogre nem, aki totálisan kicsinált. Nemcsak egyszerűen feldöntött, hanem lerángatott a fűre, és még meg is vert! Ami azonban az ütésnél is rosszabb volt, az a pokoli ogrebűz, ami a szájából áradt. És amikor pokoli bűzt emlegetek, valami olyan szagra gondolok, mint amilyen érett sajttal és nyers hallal teletömött gumicsizmáé lehet, amit a legforróbb nyári kánikulában egy hétig bent felejtettek egy fekete autó csomagtartójában. Biztos vagyok benne, hogy azért is észlelem ennyire erősen a szagokat, mert vérfarkas vagyok, és a szaglásom rettentően kifinomult, de komolyan az a véleményem, hogy az ogréknak meccs előtt el kéne kötniük a bűzmirigyüket. Azt már nem is láttam, mi lett a meccs végeredménye, mert az ogre egyfolytában rajtam feküdt, és azt ordibálta: "Na, hogy tetszik farkasfiú?" Aztán hallottam, amikor a tömeg kiözönlött, és azt kiabálta: "Eredményjelző". Igazán vicces, ahogy a fájdalom legalábbis egy kis időre teljesen elmúlik, ha az ember megnyer egy nagyszerű mérkőzést. A versenypályán úgysem mutatja ki egyetlen szörny sem a fájdalmát...Mint ahogy a valós életben sem.

Szeptember 21.
Rockseena szétrágta Clawdeen egyik cipőjét. Clawdeen Howleent gyanúsította, és a védelmére legyen mondva, a harapásnyomok valóban Howleenéhoz hasonlítottak a legjobban. Nekem kellett elrendeznem a vitát és beáldoznom pár fityinget, hogy Clawdeen vehessen új cipőt magának. Erre a hónapra el is fogyott a zsebpénzem. Mitől olyan átkozottan drágák a lányok cipői? Kész őrület!

Október 1.
Elmentem a bundaszakértőhöz, hátha tud valamit kezdeni a vedlésemmel, mert az utóbbi időben egyre rosszabb a helyzet. Annyira kínos, nem akarok többé rövid ujjú ingeket viselni. Persze ha vérfarkas vagy olyan gyorsan visszanő, amilyen gyorsan kihullik, de most végtelen sok segítséget kaptam. Úgy nézek ki, mint egy szőrös hógömb. Bárcsak azt mondhatnám, hogy együtt távoztam az oldattal, krémmel, gyógyszerrel vagy hősies küldetéssel, amivel végre kefe nélkül hagyhatom el a házat, de nem így történt. Azt orvos azt mondta, néhány vérfarkas genetikailag így születik, és erre nincs orvosság. Adott néhány ötletet, hogyan kezeljem az állapotomat, és egy szórólapot valamilyen segély csoportról. Mi? "Segély csoport"? Na, ne már, várjunk egy percet. Az utolsó dolog, amit csinálni akarok éjjelente, hogy együtt lógjak valami közösségi ház hátsó szobájában és hallgassam más vérfarkasok sztorijait a bundájuk kihullásáról. Össze kell szednem magam. Mit nem adnék, ha problémákat cserélhetnék Clawdeennel.

Október 7.
Valaki a Monster High-ban újra fel akarja tárni a régi sírköveket a Cleo és köztem lévő párkapcsolatról, a "valaki" alatt pedig Spectra Vondergeist-et értem. Valószínűleg nem kéne foglalkoznom a dologgal, de mégis muszáj. Megkerestem és megkértem, hogy kopjon le a témáról, mivel azt se tudja, miről beszél, erre ostoba srácnak nevezett, mire én hazug kísértetnek hívtam, aztán nekiállt siránkozni a suli egész területén, kiállva az ártatlansága mellett és a bocsánatkérésemet követelve. Végül mindketten Headmistress irodájában kötöttünk ki, ahol végig kellett hallgatnom az előadást arról, hogy "kötelességem példát mutatni a nálam fiatalabb szörnyek felé, akik felnéznek rám". Megkérte Spectrát, hogy ne vonja bele a suli egész diák seregét, ha valakivel problémája van, mire ő megint felháborodott, de végül megoldódott a dolog. Tudom, hogy minden szörny tudni akarja mi is történt, de nem tartozik senkire.

Október 12.
HH Bloodgood kitalálta, hogy mindenkinek írnia kell egy esszét a saját felmenőiről. Össze akarja írni mindegyiket egy nagy könyvbe, és kiadni a diákoknak az év végén. A szavai szerint ez majd "jobban segít megismerni önmagunkat és a többi szörnyet". Meg kell kérdeznem anyát és apát, mennyi információt adhatok ki magunkról, mivel vannak olyan dolgok, amiket nem kötünk a kívülállók orrára. A történelmünk meg van írva a Vlad Lupus Libriben, de a könyvben vannak olyan részek, amiket nem olvashatok el, amíg nem vagyok rá elég érett. Az egyik tiltott fejezet leírja, hogy mi is történt valójában a vérfarkasok és a vámpírok között. Egyszer megkérdeztem aput erről, de annyit válaszolt "a megjelenés", úgyhogy hagytam az egészet. Nagy valószínűséggel azokat fogom leírni, amiket már minden szörny tud; az érzékszerveink mennyire felélesednek a telihold idején, miközben az erőnk és gyorsaságunk a duplájára nő, hogy allergiásak vagyunk a fémre és van az a bizonyos farkas átok is. Nem vagyunk élőhalottak, szóval nem élünk örökké, de a 400+ év egyáltalán nem rossz. Azt hiszem azt is beleírom, honnan származunk, és az ősi alfánk hogyan lett vérfarkas, de engedélyt kell kérnem ezen infók kiszivárogtatására.

Október 18.
Az ellenszenvünk Spectrával továbbra is stagnál, ráadásul ma le kellett állítanom Clawdeent, hogy hagyja békén Cleot, mivel Ő még mindig azt hiszi, hogy Cleo dobott engem Deuce miatt és összetörte a szívem. Nem így történt, szóval elmeséltem Clawdeennek a valódi történetet. Amikor Cleo és én először találkoztunk, engem megszavaztak a foci csapat kapitányának és Cleo átvette a nővére, Nefera kapitányi pozícióját a pom-pom csapatban. Én voltam a suli királya, míg ő a királynője, mintha egy tökéletes rémálomban lennénk. Akkor jobban élveztük a kitüntetett figyelmet a kapcsolatunknál. Barátok voltunk, vagyis még vagyunk, halvány szikra sem lobbant közöttünk. Szikra közte és Deuce között volt. Saját szememmel láttam, mennyire kerülgetik egymást. Bevallom, kicsit féltékeny voltam, de gyorsan túltettem magam a mi kis tökéletes rémálmunkon, ami így hirtelen véget ért. A végső "riasztást" a szezon közepén éreztem, amikor minden meccset elvesztettünk. Többet passzoltam az ellenfeleinknek, mint a csapattársaimnak. Ami Cleot illeti, átvette a nővére pom-pomjait és teljes erőbedobással dolgozott, de annyira főnökösködött, hogy a csapat egyik fele kilépett, míg, akik maradtak, tették a saját dolgukat. Talán akkor kellett volna szakítanunk, mert a gondolat, hogy még többet drámázzunk, mint amit épp műveltünk, elképzelhetetlen. Együtt maradtunk és egymásra támaszkodva mentünk keresztül mindenen. Végül igyekeztem jobb döntéseket hozni a pályán, Cleo pedig megtanulta, hogy jól irányítani nem azt jelenti, hogy másokat leteremtsünk. Szóval az év utolsó meccse előtt döntöttük el, hogy véget vetünk a kapcsolatunknak. Cleo elmondta, hogy Deuce el akarta hívni randira, de addig nem merte amíg Ő velem találkozgatott, és Cleo ugyan ezen okból nem is mondott rá igent. Ennyi az annyi, kivéve, hogy Cleo megkért, had adja elő a történteket úgy a többieknek, miszerint ő szakított velem, mert nem akarta, hogy a Fear Squad kapitányaként lepattintsák. Mondtam neki, hogy én nem fogok hazudni senkinek, viszont nem is fogok semmit megcáfolni. Visszatekintve hülyeség volt a részéről, hogy ennyire foglalkozott a társadalmi státuszával, de az én részemről "hősies" amit tettem. Miután elmeséltem a teljes sztorit, Clawdeen pancser szörnynek nevezett, megütötte a karomat, aztán megölelt. A lányok olyan furcsák.

Október 25.
Hamarosan nagy dolgozatot írunk Harapológiából, és mivel lehetetlen csendes zugot találni a házunkban, elmentem tanulni a könyvtárba. Miután végeztem és távozni akartam, hatalmas vihar kerekedett és szakadni kezdett az eső. A hőmérséklet lecsökkent az eső jóvoltából, és mire a kocsimhoz értem már láttam a leheletemet. Hazafelé megálltam a kávézónál és vettem egy nagy koporsócsinót sok tejszínnel, na ez az amit igazán szeretek. Kb. fél mérföld után félre kellett húzódnom, mert nem találtam az iCoffinem, meg kellett néznem, nem-e esett be az ülések közé. Miközben kerestem, átpillantottam az utca túloldalára és megláttam egy félelmetesen aranyos szörnyet álldogálni a járdán. Már rettentően zuhogott, nem tudtam kivenni az arcát. Letekertem az ablakot, a szél irányt váltott és egy rövid pillanatra megütötte az orrom a nadragulyás-orgonás sampon illata. Draculaura? Kiszálltam és kiabáltam a nevét. Felnézett rám és azt kérdeztem magamtól: "Szörnyemre, mit csinál itt ilyen időben kabát vagy esernyő nélkül?". Szerencsére apa mindig tart egy "minden eshetőségre" alkalmas készletet a kocsijában, az összes olyan csecsebecsével felszerelve, amire szüksége lehet egy szörnynek vészhelyzetben, beleértve a kompakt esernyőt is. Felkaptam egyet és átszaladtam az úton Draculaurához. Általában ilyenkor elsütök egy viccet, de nagyon szomorúan nézett rám, úgyhogy kinyitottam az ernyőt és besegítettem az autóba. Amikor beültünk, odaadtam neki a koporsócsinót és feltekertem a fűtést. Egy percig csak ültünk a kocsiban, aztán megkérdeztem hazavihetem-e. Bólintott és elvittem a házáig. Nincs fedett kocsi beállójuk, szóval elkísértem az ajtóig, hogy biztosan hazaérjen. Adott egy puszit az arcomra és befutott mielőtt bármit mondhattam volna, ami igazából jó, mert úgy éreztem mintha megint egy ogre talált volna fejen, hisz az egyetlen dolog, amit éreztem a nadragulyás-orgonás sampon illata volt. Mikor haza értem, anya kérdezte hol voltam ilyen sokáig. Amikor elmondtam neki, hogy a könyvtárban, rám nézett és így szólt: "Ha te mondod". Azt gondoltam ez nagyon furcsa pillanat volt, egészen addig, amíg meg nem láttam magam a tükörben Draculaura tökéletes ajkainak piros színű rúzs foltjával.

Sweet 1600. / Édes 1600.

November 11.
Ma este van a bajnokság, mindenképp pályára akarok lépni és játszani. A szezon eleje kész bukás volt a csapattal, borzalmas volt a játékom. Az egész családom jelen lesz a lelátón, beleértve az idősebb bátyáimat, nővéreimet, unokahúgaimat és unokaöcséimet. Gyakorlatilag ki fognak tölteni egy teljes szektort a stadionban. Rémisztően jó lesz, és tudom, hogy győztesként ünnepelünk majd.

December 30.
Feláll a bundám, amikor a Monster High diák testülete azt feltételezi, hogy mivel jó vagyok fociban és ládalabdában, én csak egy buta sportoló vagyok. Keményen edzek, mert ha idősebb leszek, sportorvosként szeretnék dolgozni. Igen, olyan gyors vagyok akár a szél, magasabbat ugrok, mint a legtöbb szörny, és az őrült készségeim kiterjednek a Harapológiára, Karmasztikára és még a Holt nyelvekre is. Várjanak csak, amíg meglátják az Ijesztő Alkalmassági Teszt eredményeimet! Majd akkor megtudják, hogy nem Ghoulia az egyetlen, akinek kísértetiesen jó agya van ebben a suliban!

Januás 28.
Draculaura Édes 1600. születésnapja vészesen közeledik, és ez teljesen kikészít. Azt akarom, hogy ez legyen a legeslegjobb születésnapja, de fogalmam sincs, hol kezdjem. Például, milyen hátborzongató ajándékkal lepjem meg? Készítsek neki valamit vagy nullázzam le a bankszámlámat és vegyek egy csillogó nyakláncot vagy karkötőt? Megkérdeztem Deuce-t mit csináljak, de ő csak nevetett. Talán Clawdeen majd segít nekem kitalálni? Elvégre is, Draculaura az ő Legjobb-Barátja-Örökkön-Örökké. Na és az is kérdés, hogy mit vegyek fel. Azt hiszem Clawdeennak ebben is segítenie kell.

Forrás: Monster High magazin + saját fordítás / monsterhighfansite © 2015