"Ha beleolvasol a naplómba, azt soha többé nem teheted jóvá!"
Frights, Camera, Action! Hauntlywood / Rémek, Kamera, Felvétel!

Augusztus 2-a
Szörnyemre! Ma is elkéstem! Nem tudom, miért nem tudok soha időben érkezni, de a viperáimat az ellenőrzésem alatt tartani nagyon zűrös. Amint rémisztőre formázom a hajamat, valamelyik vipera rögtön kirúgja magát és újabb 20 percembe telik visszaigazgatni a fürtjeimet a kívánt helyre. Nem késhetek megint; különben rohanva kell végigcsinálnom a sminkelési procedúrát, és én UTÁLOK gyorsan túlesni rajta. Ha létezik olyan, amire egyáltalán nem sajnálom az időmet, akkor az a tökéletes smink elkészítése. Különben is, lecsúsztam a jelenetről és Veronica már várt rám a felvétel közben, de kísértetnek hála ő nagyon megértő, úgyhogy gyorsan neki is álltam a sminkjének, kezdve a szemhéjtussal. Veronica és én órákat tudunk beszélgetni, mindig megvitatjuk a legújabb híreket, miközben elkészülök az arculatával. Időnként a csevegésünk ideje alatt a legijesztőbb sminkeket kreálom neki, teljesen elveszve a szemhéjpúderek és szájfények forgatagában. Épphogy befejezem az utolsó simítást, azaz a szempillaspirálozást, a kobold rendező hívja is Veronicát, mivel minden készen áll a felvételhez. Rámosolyogtam és hagytam, hogy a viperáim megigazítsák a púderét mielőtt kiszalad az ajtón. Lerogytam Veronica székébe és felsóhajtottam, a viperáim pedig elkezdtek takarítani és készülődni a filmcsillag következő jelenetéhez. A gondolataim rögtön cikázni kezdtek a szemhéjfestékek között, hogy mégis melyiket használjam legközelebb.

Augusztus 10-e
Ma végre megérkezett az új sminkkészletem! Hetek óta már majd megőrültem az izgalomtól, hogy milyen új színek lesznek benne. Irtózatos! Ezek a legklasszabb árnyalatok, amelyeket valaha láttam! Számtalan módon lehet az említett színeket keverni, alig várom, hogy megmutathassam Veronicának, biztosan szeretné majd használni valamelyik variációt az egyik közelgő jelenetében! A Passeiq de Scanciára emlékeztetnek, Barcelgroana híres sétányára! Itt teremnek a legkáprázatosabb ötleteim, miközben a körúton sétálok és vásárolgatunk anyuval. Ha pokoli szép az idő, az egész utca csak úgy vibrál a szörnyek tömegétől, akik az ebédszünetüket a piactéren töltik, ettől kedvem lesz rendbe szedni a sminkemet, feldobni egy új, csillogó szájfényt a lehető legfélelmetesebb színben. Néha a forgatáson a zaj visszarepít a kedvelt Barcelgroanámba, és a Passeiqon festegetem a körmeimet vagy új sminkes táskát vásárolok. Rettentő nagy szerencse, hogy közeleg a következő szörnyutazásom napja! Alig várom már, hogy az én irtózatosan szeretett Barcelgroanámat újra lássam.

Augusztus 15-e
Amikor ma hazajöttem a forgatásról, azonnal felhívtam szörnyunokatesómat, Deuce-t.
Sajnos nem túl gyakran találkozunk, de azért igyekszünk tartani egymással a kapcsolatot. Mindketten odáig vagyunk a pokoli menő napszemüvegekért. Illetve én inkább azért rajongok értük, mert halálosan menő kiegészítőnek számítanak. Deuce-nak azért van rájuk szüksége, hogy megóvja a szörnyhaverjait a kővé válástól. Medúza nénin kívül ő az egyetlen olyan Gorgon, aki ezzel a szörnyszülött képességgel rendelkezik. Mi, többiek nem. Ezt persze a legtöbb szörny nem tudja. Ez a helyzettől függően olykor halálosan idegesítő, máskor rettentő praktikus.

Szeptember 16-a
Veronica azt szeretné, hogy készítsem el a sminkjét a reggeli TV interjúra, szóval magammal vittem az új palettámat a stúdióba. Ahogy korábban említettem: alig várta, hogy ráharapjon ezekre a színekre! Belemártottam az ecsetemet az arany színbe, ami csillogó bronzzal keveredett, majd beleborzongott örömében. Ahogy elkezdtem felvinni a szempillaspirált Veronicára, neki állt dumcsizni a népe között terjedő pletykáról, miszerint hamarosan megkoronázzák az új vámpír királynőt. Ziháltam (amitől a viperáim bosszúsan sziszegtek) és folytattam a beszélgetést, hogy milyen jó lehet királynőnek lenni, de rögtön észbe kaptam: Veronica nem osztozik a lelkesedésemben. "Minden rendben barátnőm? Te nem vagy izgatott?" Kérdeztem tőle, miközben göndör fürtjeit fixáltam hajlakkal. Veronica elgondolkozott, majd halkan válaszolt: "A népemnek nem volt királynője már 400 éve. Örökségi probléma...Valószínűleg ez csak pletyka." Veronica az ajkába harapott miután kifestettem, én meg áttanulmányoztam, hogy minden tökéletes-e, de rögtön észrevettem, hogy komolyan aggódik. "Szörnybarátnőm, ha valóban megtalálták a vámpír királynőt, biztos vagyok benne, hogy mindenki szerint Ő lesz a tökéletes személy az adott feladatra." - szóltam. "Igen, a tökéletes szörny." Mielőtt kilépett az ajtón, Veronica sarkon fordult és jó repülést kívánt nekem a Barcelgroanai utazásomhoz. Mondtam neki, hogy visszatérek mielőtt a következő filmjének munkálatai elkezdődnek, és ne aggódjon, mert biztosra veszem, miképp ez az egész vámpír királynős dolog hamarosan megoldódik. Azonban Veronica nyugtalanságát nem fogja gyorsan felváltani a remény.

Szeptember 19-e
Végre Barcelgroanában! Anyu és én a múlt éjjel érkeztünk, és abban a percben, ahogy rátettem a lábam a La Feardrera, éreztem, hogy itthon vagyok. Gyorsan ledobtam a bőröndöket és siettem a Passeiq de Scarciára, hogy találkozzam a régi barátaimmal. Nem tudtam nem észrevenni a fényeket és hangokat, amiben a Passeiq fürdött, abban a pillanatban olyan érzésem volt, hogy soha nem akarok elmenni innen. A barátnőimmel történt dolgokban való gyors felzárkózás és a vacsora után visszamentem a La Feardrera és kicsomagoltam a sminkkészletemet, különösen összeválogatva, hogy mire lesz szükségem a holnapi fesztiválra. Ajjaj, most olvasom Veronica üzenetét az ICoffinomon: "Már is hiányzol! Remélem, jól érzed magad. Apropó, ma rátaláltak az új vámpír királynőre...Hívj, ha lesz időd." Válaszoltam neki, megígérve, hogy a holnapi fesztivál után rácsörgök. Van egy olyan érzésem, hogy ez a vámpír királynős dolog még csak most veszi kezdetét.

Október 1-je
A Festes de la Mercé vérfagyasztóan mesés volt. Épp most értem haza az útról, teljesen kimerültem. Már elfelejtettem milyen fárasztóak tudnak lenni a fesztiválok a smink és haj váltások között, pluszban próbáltam eltölteni egy kis időt a barátaimmal is, amitől az egész olyan volt akár egy vakáció. Két ruhacsere között volt alkalmam társalogni Veronicával az ICoffinomon keresztül, alig várom, hogy a holnapi forgatáson találkozzunk. A vámpír királynős dolog nagyon ráijesztett, ami miatt kezdek aggódni. Fenn akarok maradni, hogy több képet is megnézhessek a fesztiválról, de rémesen szükségem van a szépítő alvásra, a viperáim kezdenek elfáradni. Irány az ágy. Holnapig!

Október 6-a
Ma kivételesen hamar keltem fel, így volt időm bekukkantani a szörnyidősek otthonába, mielőtt még a filmforgatásra kellett volna mennem. Amikor Barcelgroanában jártam, rettentő szép sminkcuccokat és borzasztó klassz kiegészítőket vásároltam. Megígértem az idősebb szörnyeknek, hogy eljövök és kisminkelem őket. Megérkeztem a sminktáskámmal, ami tele volt alapozóval, szemhéjtussal, szempillaspirállal, meg mindennel, amit csak találtam. Még műszempilla is volt nálam! Egyszer csak belenyúltam a sminkpalettámba, és a zöld és kék árnyalatok pokoli szépen összekeveredtek. Végigsimítottam az ecsetet az idős szörnyek szemhéján és orcáján, hogy tökéletes szörnykülsőt varázsoljak nekik. Néhány idősebb szörny az új vámpír kiránynőről kezdett beszélni, és hogy ez volt a legfontosabb hír, amióta az utolsó uralkodónő 400 évvel ezelőtt elmenekült. A viperáim és én halál izginek találtuk, ahogy a királynő megválasztása körül rejlő botrányokról és örökségről meséltek. Jól megjegyeztem ezt a történetet (hogy később megvitathassam majd Veronicával), és jó magasra emeltem a tükröt, hogy az öregek megcsodálhassák magukat az új külsejükkel. Mindezt persze hátborzongató rikácsolás kísérte. Ekkor néztem rá az IConnectoromra (jaj ne Viperine, már megint elkésel!), villámgyorsan kislisszoltam az  ajtón, és odakiabáltam nekik, hogy hamarosan újra eljövök.

Október 7-e, 14 óra
Rendbe szedtem magam és gyorsan felkészültem Veronica érkezésére. Miután mindennel végeztem, leültem Veronica székébe és Deuce-szal csevegtem az ICoffinemen (arról kérdezett, hogy szereztem-e neki ládalabdás mezt a Barcelgroanai ládalabda csapattól, amit korábban kért), amikor Veronica belépett az ajtón és felriadtam. Nevettem, majd megharaptam...vagyis megöleltem, és rögtön el is kezdtünk dolgozni a sminkjén a következő jelenethez. Miután minden részletet elmeséltem az utazásomról (Veronica imádta a kicsi szuvenír ajándékomat a La Feardrera-ról!), megkértem, hogy mondja el a legújabb híreket a vámpír királynőről. Veronica felvette azt a "nézését", amitől úgy érzed meg kell hajolnod és a beszélgetést szelídebb stílusban folytatnod", aztán így szólt: "Nem érek rá a vámpír királynővel foglalkozni; túl sok minden zajlik a film körül." Nagyon gyors ez a változás, mióta elmentem Barcelgroanába. Rettentően furcsa!

Visszatereltem a szót azokra a történetekre, amiket az idős szörnyektől hallottam a vámpír királynőről, és tudtam, hogy a BFF-em le fog állítani. De miért?

"Biztos vagy benne, szörnybarátnőm?" Kérdeztem óvatosan, miközben felkentem Veronica szemfestékét. "Pozitív." - válaszolta határozottan, mielőtt a kobold rendező emlékeztetett minket, hogy csak pár percünk van a következő jelenet kezdéséig. Veronica felkelt a székből és még egyszer megölelt (most nem harapott!), és azt mondta örül, hogy visszatértem. Gyorsan csekkoltam a vámpírfogait a rúzsozás végett és mosolyogtam: "Jó újra itthon lenni, szörnybarátnőm."

Néztem, ahogy sétált a felvétel helyszínére és megráztam a viperáimat. Az idősek otthonában hallott történetek és Veronica hirtelen közönyösségét a vámpír királynőt illetően, kezdem azt hinni, hogy a film felvételeinek apróságai még érdekesebbek lesznek, mint a film maga!

Forrás: Monster High magazin + saját fordítás / monsterhighfansite © 2016