"Na, ne akard nekem eljátszani, hogy eszed ágában sincs belekukkantani a naplómba!"
Frights, Camera, Action - Hauntlywood / Rémek, Kamera, Felvétel

Augusztus második napja
Koronázásom előestéjén - épp ma lesz 400 éve - kisurrantam a koromsötét erdélyi éjszakába, és mindörökre eltűntem a kíváncsi tekintetek elől. Mintha csak tegnap történt volna az egész! A Vámpír Szív vérvörös fénybe burkolta szobámat, amikor Lord Stoker magyarázni kezdte, hogy túl fiatal vagyok ahhoz, hogy a segítsége nélkül is el tudjam látni a királynői teendőket, és mindannyiunk számára az lesz a legjobb, ha pontosan az ő utasításai szerint járok el. Akkoriban ugyan még nem tudtam a színjátszásról, de azt rögtön ki tudtam szúrni, ha dilettáns rendezővel hoz össze a sors. Határozottan éreztem, hogy ebben a produkcióban nem kívánok főszerepet játszani. Szerencsére jó kapcsolatba kerültem egy Hexiciah Steam nevű fiatal kutatóval, egyben őrült tudóssal. Hexiciah - részben azért, hogy segítséget nyújtson nekem, részben azért, hogy borsot törjön Lord Stoker orra alá -, segített kiszökni, és felcsempészni engem egy Londoomba tartó hajóra. Kérdeztem, hogy mi lesz a Vámpír Szívvel. Azt mondta, emiatt nem kell aggódnom, Lord Stoker nem fogja tudni megkaparintani, mert biztonságos helyen őrzi. Így lettem tehát I. Elissabat királynő. Nem azért, mert előttem még egyetlen királynőt sem hívtak így, hanem azért, mert én választottam először az önkéntes száműzetést a trón helyett. Gyakran megfordul a fejemben, hogy ma, 400 évvel idősebben és - remélhetőleg - 400 év bölcsességével felvértezve milyen királynő válna belőlem. Mindenesetre ahhoz már elég előrelátó vagyok, hogy két naplót vezessek, különösen amióta valamilyen oknál fogva Veronica Von Vamp személyes elmélkedéseinek több lapja is felbukkant egy hírességekről szóló pletykarovat internetes oldalain. Szerencsére Veronica még írás közben sem szokott szerepet téveszteni.

Augusztus 7.
Az ügynököm küldött ma egy forgatókönyvet. A történet egy fiatal szörnylányról szól, akit egy ősrégi birodalom királynőjének választottak. Mégpedig nem azért, mert ő lett volna a jogos trónörökös, hanem mert az aljas kancellár rajta keresztül akarta kormányozni az országot. Azonban a lány rájön erre és továbbáll mielőtt elfoglalná a trónt, csakhogy a kancellár csatlósai keresztül-kasul üldözik a világon. Mellesleg teljesen valószerűtlen ennyi lakóhely, üldözési jelenet és merész mutatvány, na meg az ekkora méretű szereposztás. Rettentően fárasztónak hangzik. Legközelebb egy rövid jelenetet szeretnék vállalni. Valami felvételsorozatot rögzítünk rólam Scaris egyik szabadtéri kávézójában, rémesen hosszú szünetekkel a beszélgetések és a képi felvételek között, miközben a távolba merengve elmélkedem a halhatatlanságom mélységes titkain. Már látom magam előtt az ügynököm arcát. A bal szeme elkezd rángatózni és mivel nem képes ezt kontrollálni, felveszi a napszemüvegét és félbeszakít egy tüsszentéssel, aztán szabadkozik, hogy gyakorolhassak a lakókocsimban, amíg megpróbálja visszaszerezni a lélekjelenlétét. Valójában nagyon jó ügynök, aki a szívén viseli a velem kapcsolatos dolgokat, de olyan kis ingerlékeny kobold, amin nem lehet segíteni, csupán élcelődhetek vele. Néha belefáradok az életnél-is-tartalmasabb szerepek eljátszásába, bár a rajongók tényleg imádják ezeket a filmeket. Szeretném színészi képességeimet minél több szerepben kamatoztatni, és már igencsak sokféle karaktert alakíthattam...hát igen. Szeretek előadni, a rajongók szeretnek nézni, szóval a végén mindannyian boldogok vagyunk - kivéve a kritikusokat, de ők sosem azok, szóval nem pazarolok sok időt rájuk. E/3

Augusztus tizedik napja
Minden nap hallok a királyságban egyre csak növekvő nyugtalanságról és, hogy a vámpír fejedelmek milyen nagy nyomás alatt tartják Lord Stokert (Grimbusz), akinek meg kell találnia a királynőt. Szerény személyem szerint túlreagálják az egészet, hiszen 400 év csupán rövid pillanat egy koporsóban nyugvó vámpírnak, de ők meglehetősen nehézkes társaság. Rend, hagyomány és fegyelem az ottani kód, amiben ők...mi...élünk. Azonban alkalmaztam az említett erényeket, amikor úgy döntöttem, hogy folytatom a karrieremet, ez az én sikerem titka. Megvádoltak már, hogy fotografikus a memóriám, de ez nem pontos megfogalmazás. Egész egyszerűen olyan keményen dolgozom, amennyire csak tudok, így nem vétek meggondolatlan hibákat. A lámpalázam soha nem múlt el és kétlem, hogy valaha el fog. Ezért az intenzív felkészülés az egyetlen módja, hogy ki tudjak állni a tömeg elé és elvégezzem a munkámat vagy munkáimat. Szerintem a hevességem megfélemlít más szörnyeket és jól tudom, hogy nehezen "megközelíthető" személynek tartanak, de rengeteg koncentrációval jár Elissabatnek maradnom Veronica Von Vamp eljátszása közben, egy teljesen más karakter alakítása során a kínpadon vagy a filmben. Emiatt vagyok "visszahúzódó" is. Csak időnként kell "szerepben" lennem, és hogy ez sikerüljön is, szükségem van önmagamnak maradnom. Újra készen kéne állnom Veronicaként, mivel a hamarosan megérkező autó nem a vámpírok királynőjét, hanem az ezüst sikoly uralkodónőjét veszi fel. Egy szép napon majd azt kívánom, hogy egyszerre csak egy karaktert kelljen alakítanom, de mégis melyiket válasszam?

Szeptember 16.
Ma van a sajtó körutam az új filmem reklámozása végett, szóval Viperine-t is magammal hoztam, hogy megcsinálhassa a sminkemet. Viperine a sminkesem már jó ideje, és egyszerűen imádom őt. Beszédes, de nem tolakodó, plusz teljesen megbízom a munkájában, ami igencsak jó, mivel nincs módom ellenőrizni a végeredményt. Egy balszerencsétlenség következtében sminkelt ki először, amikor az állandó szakemberem spontán munkalehetőséget kapott egy valóság show-ban...borzongás...és minden előzetes bejelentés nélkül lelépett. Viperine még csak gyakornok volt abban az időben, épp csak belemélyesztette méregfogait a különleges teremtmények kisminkelésébe, de amint kiléptem a lakókocsimból és magamhoz hívtam, egyáltalán nem habozott. Ő azon ritka szörnyek egyike, aki teljesen meg van elégedve azzal, hogy nincs a reflektorfényben. Megkérdeztem, nem-e szeretne egy nap a kamera elé állni, mire azt felelte, hogy minden alkalommal előtte érzi magát, amikor a kínpadra lépek. Szerintem rémisztő jövő áll előtte ebben a szakmában.

Szeptember huszadik napja
Ha viszket a tenyerem, az általában valami gyanúsat jelent. A hírek szerint megtalálták az új vámpír királynőt, amit Lord Stoker is megerősített nyilatkozatával: a Vámpír Szívvel ellenőrizte, hogy a szörnylány ténylegesen az igazi örökösnő. Ez igen furcsa, mivel tisztában vagyok azzal, hogy a VSZ épp úgy elveszett, akár Hexiciah Steam. Nos, talán az "elveszett" nem a megfelelő kifejezés. Inkább az "elérhetetlen a kérdezők számára" lenne a helyes megállapítás. Ezt azért tudom, mert ha valóban Lord Stokernél lenne az igazi VSZ, használta volna, hogy lenyomozhasson engem nem sokkal a szökésem után, és én az elmúlt 400 évet különböző vagyoni viták bírói meghozatalával, Yeti nagykövetekkel való találkozásokkal és a kancellár rendelkezéseinek végrehajtásával töltöttem volna. Kívánok ennek az "új királynőnek", akárkiről is legyen szó, a lehető legtöbb szerencsét, főleg azért, mert LS a közelében ólálkodik. Ő mindent tud amit tudnia kell a királyság irányításáról, de még egy zombi-parádét sem képes elvezetni. Sajnálom őt, mivel igazán erősítené a trónt, ha nem saját maga akarná azt elfoglalni.

Október 1.
Jelöltek egy másik díjra, ami a rajongókat boldogsággal töltötte el, a kritikusok viszont nem örültek a dolognak. Talán mert lehetséges, hogy ez volt a legjobb alakításom, viszont meglehetősen népszerű filmről beszélünk, ami nagy szörnyközönséget vonz a mozikba. Úgy gondolom, van egy közvetlen kölcsönös viszony a kritikusok film iránti szeretete és aközött, hogy hány szörny nézte meg az adott movie-t. A kevesebbek által megtekintett ismeretlenebb filmeket az érdemleges kritikusok elhalmozzák dicséretekkel. Szerintem ettől felsőbbrendűnek érzik magukat, kiváltképp, ha előhúzzák a jó öreg "Az év legfontosabb filmje" kártyát. Ez idegesítő, főleg azért, mert a magasba emelnek egy olyat, amit csak az aranystandard látott, a többit meg elítélik és összehasonlítások után kigúnyolják, ahogy az nekik kényelmes. Nem azt mondom, hogy mindegyik film tökéletes volt, amiben eddig játszottam, sőt, néhány színészi döntést fiatal lányként hoztam meg, és kívánom, bárcsak visszamehetnék az időben újracsinálni, de szereptől vagy filmtől függetlenül mindig arra törekedtem, hogy olyan teljesítményt nyújtsak, ami méltó a jegy árához.

Október hatodik napja
Tehát az új kiválasztott királynő Draculaura lett! Szándékosan kerültem a híreket, mert bűntudatom volt a kialakult helyzet miatt, szóval nem tudtam, hogy ő az. Együtt játszottunk Transylvániában amikor fiatal szörnycsajok voltunk, és még mindig emlékszem a rémekre, akik testvéreknek néztek bennünket. Ez nem igazság. Szeretem a halhatatlanságom és nem akarom feladni, de tényleg hagynom kéne egy másik szörnynek, főképp egy olyannak, akit a barátomnak tartok, hogy átvegye a feladataimat, kötelezettségeimet és a felelősséget, amit nekem szántak? Egyszer már elfutottam. Nem hiszem, hogy újra képes lennék rá.

Forrás: Monster High magazin + saját fordítás / monsterhighfansite © 2016